15. rész

Egy pár percbe beletelt míg felfogtam, hogy mi a helyzet. Tél van....
- Föld hívja Walkert ! Hahó élsz még ? - suhint el előttem Castiel, hogy térjek észhez.
- Hm ? Ja menjünk. - beszálltam a kocsimba ahogy Castiel is a sajátjába és hazamentünk.
Alig parkoltunk le Dr. Ersey már ott is termett és jól lehordott, hogy elhagytam a tábort miközben még "nem vagyok felépülve". Nem igazán figyeltem oda mert eszembe jutott a bálon kívül még a szülinapom...addig jó míg senki nem tudja meg mikor van. Soha sem szerettem megünnepelni, mert mindig iskola napra esett és a diáktársaim mindig tönkretették. A legjobban mindig azt vártam, hogy délután a családommal megünnepeljük és akkor is Tiri ajándékára vártam a legjobban. Mindig rajzolt nekem valami csodálatosat. A legutolsó azt hiszem az volt amelyiken én és Tiri az egyenruhánkban egymás mellet tisztelgünk a hazánk előtt. Pontosan letudott minket rajzolni. Még ki is ragasztottam a falamra. De amúgy soha nem szerettem ezt a napot.
- Megértetted Walker ? - szakított félbe Dr. Ersey.
- Hm ? Ja persze.
- ....nem is figyelt rám igaz ?
- Nem igazán.
- Ahj...akkor tudja mit...hagyjuk. Látom magával nem lehet beszélni. De, ha a sérülése miatt fog meghalni odakint nem az én lelkemen fog száradni a halála.
- Rendicsek Doki. Na viszlát. - ott hagytam.
Felmentem a szobámba és már el is kaptak a lányok.
- Hol voltál ?! Megint a mestereddel lógtál édes kettesben ? - vigyorognak rám pimaszul.
- Mi ez a vigyor ? - kérdeztem vissza ridegen mire mindegyiknél lefagyott a mosoly. - Egyébként nem. Csak egyedül akartam végre lenni.
- Olyan rossz velünk ?
- Nem, de tudhatnád, hogy nem vagyok egy nagy emberbarát.
- Ühm....amúgy képzeld Rosa elkészült a ruhákkal. - mosolyog rám Alexa.
- Csodás... és most mit csináljak ezzel az infóval ?
- Mondd te nem nőből vagy ? Nem is örülsz annak, hogy kész a báli ruhád ?
- Nem igazán. De te meg mondd nem veszed észre hogy nem habos babos ruhákban járok és mutogatom a melleimet a pasiknak ? A hajamról nem is beszélve. Azt sem fésülöm órákig.
- De akkor is...
- Nincs akkor is.
- Legalább Roda kedvéért nézd meg. Olyan sokat dolgozott vele. Nem tudta, hogy milyet csináljon ami illik hozzád.
- Ahj...rendben. Mutassátok az utat. - mosolyogva elvezettek Rosahoz aki a kezembe nyomta a ruhámat és belökött a fürdőbe.
- Hé ?! Csak azt mondtátok elég ha megnézem !
- Lehet hazudtunk.
- Hogy mi van ?! Én ki nem megyek ilyen ruhában elétek !
- Muszáj lesz. Addig innen nem mész sehova. Már el is képzeltem, hogy a mestered rád vár hogy mehessetek a várost felfedezni, de te sehol sem vagy ő meg nagyon szomorú lesz. De ha felveszed ezt és úgy állsz elé biztos más is lenne ott nem csak csavargás. - kuncognak a lányok és meg elkezdem az ajtón dörömbölni.
- Nyissátok ki most !
- Nem !
- Ti akartátok.. - előakarom venni a kardomat de meglepetten tapasztaltam, hogy nincs a helyén.
- Ha a kardodat keresed, csak, hogy tudd... elvettem. - szólt diadalmasan Alexa.
- Valamit viszont elfelejtettetek... - vigyorodtam el gonoszan a maszkom alatt.
- Mi lenne az ?
- Én vagyok az edzőtök. - kirúgom az ajtót a lányok meg ijedten hátra ugrottak. - Basszus csak vedd már fel egyszer, hogy lássam jól áll-e rajtad ! Ennyit igazán megtehetnél !
- NE...- mi ez a nyomasztó érzés ? Gyorsan szétnéztem a szobában és megakadt a szemem a szoba sarkában. Moon...már megint...érzem hogy komolyan néz rám...megremegtek kicsit a végtagjaim de gyorsan lehiggadtam.
- Megyek is. - visszacsuktam az ajtót és elkezdtem öltözködni.

*****

Azt hittem, hogy nekünk fog ugrani. Hirtelen hátat fordítottam mert éreztem, hogy valaki figyel engem, és nem tévedtem. Walker mestere pár méterre odébb állt tőlünk. Ez mikor jött be ?!
- E...elnézést... maga Walker mestere ? - erre a többiek is odanéztek és hasonlóan reagáltak mint én.
- Nem...nem a mestere vagyok. Hanem a társa. - szólt vissza kedvesen a srác. Azt hittem idősebb lehet de körübelül hasonló korú lehet velünk.
- A...társa ?
- Igen. Walker ezt mondta volna ?
- Nem csak azt hittük.
- Oh értem. - ekkor kiront Walker a ruhában, ami csodásan állt rajta de a testtartása, akár egy dínóé és az a maszk sem kellene rá, de, amiatt inkább mi nem is szóltunk. Walker társa szépen megnézte Walkert majd kiugrott az ablakon Rosa meg boldogan nézte meg munkáját Walkeren.

*****

Csodás....beszélgettek vele....még jó hogy gyorsan kirontottam mielőtt többet beszélnének.
- Gyönyörűen áll rajtad. Megmondtam, hogy a fekete megy hozzá. - dicsekedett Rosa.
- Oké most már levehetem ?
- Igen. De ne merd tönkre tenni. - ezt alig hogy kimondta a ruha már rajtam sem volt én meg már a szokásos ruhámban a tetőn ücsörögtem. Meredten bámultam a semmibe, amikor eszembe jutott a Moonnak szánt ígéretem. Elmegyek vele a bálba... te jó ég... mire vállalkoztam...