Hogy ki is vagyok ? Jó kérdés...egy ideig én magam sem tudtam. Ez a katasztrófa kellett, hogy ráébresszen valós énemre. Moonra.
- Neked adom ezeket a ruhákat .....
- Miért ? Minek ezek a védő ruhák?
- ...Rossz előérzetem van....és nem akarom, hogy az a baj váratlanul érjen minket. Itt lesznek nálam rendben ? Hogy a többiek ne kaparintsák meg. Oké ?
- Oké...
-....ígérd meg nekem, hogy, ha tényleg bekövetkezik a baj akkor használod ezeket a ruhákat.
- Használom ? Nem mi ketten használjuk ?
- .....te is tudod, hogy én már öreg vagyok. Nem fogom bírni.
- De nagypapa !
- Nincs de. Kérlek. A másik ruhát annak add akit méltónak találsz arra, hogy a társad legyen a bajban.
- Oké....-szomorodom el a ruhákra nézve.
- Ma milyen a Hold ?
Kinéztem és meglestem.
- Fogyó Hold van nagypapa.
Szóval egy bál mi ?....soha nem voltam bálban. Bár meg voltam nélküle eddig is. De ha már Walkerrel elmehetek akkor ki is használom az alkalmat. - gondolkodok nézelődve egy padlás szobában.- Semmi nincs ezen az utcán...kihalt az egész..addig jó.
*****
Hát ez az edzés....borzalmas volt....látszik hogy mennyire eltunyultak az emberek...még egy rendes fekvőtámaszt sem tudott senki megcsinálni Stefanon kívül. De ráhagytam őket mára. Így is órákon át kínoztam őket. De mivel még délután van nekem meg van szabadidőm, kimozdultam. Persze, hogy egész éjjel oda voltam mert már hiányzott az egyedüllét a szabadban. Végül Moon lakásában húztam meg magam éjszakára. Leraktam magam mellé a kardot, levettem a ruhám, kivételesen a maszkom és egy trikó meg bugyi társaságában lefeküdtem aludni.
*****
Gondolhattam volna...amint újra járhat már egy egész estét ellóg. Semmi félelem érzet nincs benne. Lehet egyszer vele kellene tartanom...kíváncsi vagyok mit szokott csinálni egy ilyen estén.
- Castiel. - jön oda Dr. Ersey.
- Á Doki ! Mi a helyzet ?
- Igaz hogy Walker elhagyta a tábort miközben még nem épült fel teljesen ?
- Igen igaz.
- Felelőtlen nő személy...Péter és én arra kérünk menj utána. Keresd meg és hozd vissza. Neki még nem szabadna kimennie.
- ....miért én ?
- Mert te vagy ő utána a legképzettebb.
- ....azt se tudom hol van.
- Igen. Ezért kérjük, hogy keresd meg.
-.....muszáj ?
- Igen muszáj. Na menj !
- Rendben...Richter vedd át a helyem.
- Oké. Sok sikert Cast.
- Kösz.
Ez olyan lesz mint tűt keresni a széna kazalban. - ezek gondolatok közepette beültem a kocsiba és elhajtottam a város felé. Órákon át köröztem a városban de a kocsiját sehol sem láttam.
- Hol a fenében lehetsz....- nézelődöm a városban. De ez sem tartott sokáig mert egy horda zombiba ütköztem és nagy sebességben elhagytam a várost. Egy fél órával később megérkeztem egy másik városba ami kisebb és kihaltabb volt az előzőnél. Szépen nézelődtem a városban míg meg nem láttam a fekete terep járót egy lépcsőház mellett. Leparkoltam mellé és lassan elindultam befele. Már pirkadatot mikor beértem a csendes és sötét házba. Minden ajtó be volt csukva....na hol vagy Walker.
Lassan elkezdtem ébredezni. Moon szokásához híven betakart az éjjel és hozott nekem valami enni valót. A mai reggeli...barack konzerv. Hmmm a kedvencem. Miután megreggeliztem, valami zajra lettem figyelmes...ezek léptek voltak...amik egyre közeledtek. Gyorsan felkaptam magamra a ruhámat és a kardommal felvettem a harci pózt és vártam hogy benyisson az illető.
- Castiel. - jön oda Dr. Ersey.
- Á Doki ! Mi a helyzet ?
- Igaz hogy Walker elhagyta a tábort miközben még nem épült fel teljesen ?
- Igen igaz.
- Felelőtlen nő személy...Péter és én arra kérünk menj utána. Keresd meg és hozd vissza. Neki még nem szabadna kimennie.
- ....miért én ?
- Mert te vagy ő utána a legképzettebb.
- ....azt se tudom hol van.
- Igen. Ezért kérjük, hogy keresd meg.
-.....muszáj ?
- Igen muszáj. Na menj !
- Rendben...Richter vedd át a helyem.
- Oké. Sok sikert Cast.
- Kösz.
Ez olyan lesz mint tűt keresni a széna kazalban. - ezek gondolatok közepette beültem a kocsiba és elhajtottam a város felé. Órákon át köröztem a városban de a kocsiját sehol sem láttam.
- Hol a fenében lehetsz....- nézelődöm a városban. De ez sem tartott sokáig mert egy horda zombiba ütköztem és nagy sebességben elhagytam a várost. Egy fél órával később megérkeztem egy másik városba ami kisebb és kihaltabb volt az előzőnél. Szépen nézelődtem a városban míg meg nem láttam a fekete terep járót egy lépcsőház mellett. Leparkoltam mellé és lassan elindultam befele. Már pirkadatot mikor beértem a csendes és sötét házba. Minden ajtó be volt csukva....na hol vagy Walker.
*****
Lassan elkezdtem ébredezni. Moon szokásához híven betakart az éjjel és hozott nekem valami enni valót. A mai reggeli...barack konzerv. Hmmm a kedvencem. Miután megreggeliztem, valami zajra lettem figyelmes...ezek léptek voltak...amik egyre közeledtek. Gyorsan felkaptam magamra a ruhámat és a kardommal felvettem a harci pózt és vártam hogy benyisson az illető.
*****
Az utolsó lakás....biztos hogy itt van. Bekopogtam szépen amire nem jött válasz.
- Walker...én vagyok az Castiel. Érted küldtek. Engedj be kérlek.
*****
Mikor meghallottam Castiel hangját megnyugodtam, hogy csak ő az. Másfelől viszont meg is ijedtem, hogy hogy talált rám...és, hogy mostantól tudni fogják hol vagyok. Lassan kinyitottam az ajtót.
- Szia Castiel.
- Szia Walker. Végre hogy megvagy. Egész éjjel kerestelek.
- Gratulálok.
- Haza kell, hogy vigyelek. Gyere kérlek.
- Rendben. De erről a helyről senkinek egy szót se. Megértetted ?
- Igen megértettem nyugi. Nem vagyok pletykafészek, hogy kifecsegjem.
- Hát ezt ne is, mert kivágom a nyelved és a torkodon nyomom le.
-...milyen kedves.-indul meg lefele én meg követem.
Amint kiértünk egy újabb meglepetés fogadott minket. Felemeltem az egyik kezem amire rá hullott pár hópihe. Beköszöntött a tél.
Amint kiértünk egy újabb meglepetés fogadott minket. Felemeltem az egyik kezem amire rá hullott pár hópihe. Beköszöntött a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése