Rosa majd kicsattant örömében, hogy itt töltöm a telemet.
- Alig várom, hogy bemutassalak a többieknek.
Bementünk az egyik megkülönbözhetetlen házba ami hasonló volt mint a miénk otthon.
- Sziasztok Lányok !
- ROSA !! - ugrottak a nyakába. - Úgy örülünk, hogy nem esett semmi bajod. - Most kell lelépnem.
- De majdnem ott maradtam, ha Walker nem mentett volna meg. Hé hová mész ?! Gyere vissza ! - húzott magához.
- Walker ? Ez a neved ? - kérdezte az egyik.
- Baj, hogy így hívnak, Tündér virág száll?
- Mit mondtál ?
- Bocsi Alexa ő mindenkivel ilyen. Még velem is. Kérj tőle bocsánatot ! - parancsolta Rosa.
- Tudod mikor. A dögöktől is kérjek bocsánatot, hogy kinyírtam őket ? Nem vertem meg és még rosszat sem mondtam neki.
- De..
- Hagyjad Rosa. Nem szorulok a bocsánatára.
******
Mind a két lány a másik irányba indult.
- MINDENKI MEGÁLL !! Gyertek vissza ! - Alexa megállt, de Walker nem. Utána mentem.
- Miért vagy ilyen ? Nem akarsz barátokat ?
- Nem. - gyorsabbra vette a tempót.
- Amiatt a lány miatt, aki a képen van ? - megtorpant - Mindannyian vesztettünk már el egy valakit legalább azóta, hogy ez az egész elkezdődött. De tovább tudtunk lépni. A mának élj és ne a tegnapnak. Lehet, hogy Ő már nincs, de mi itt vagyunk. Adj nekik...nekünk egy esélyt, hogy bizonyíthassuk vannak még jó emberek ezen a világon. - látszott rajta, hogy elgondolkodott majd hirtelen hátra fordult és felém tartott. Meg sem állt addig, míg olyan közel nem volt hozzám, hogy már hallottam a lélegzetvételét. Bevallom...enyhe halálérzetem volt.
- Nem miatta van, hanem miattam. Előtettek volt még pár hasonlóan kedves és jóindulatú csapat, akik próbáltak engem maguknál tartani, de csak ideig- óráig ment nekik. És tudod miért ? - félénken megráztam a fejemet jelezve hogy nem tudom. Épp szóra nyitotta a száját, de a gyakorlatról beszűrődő hangok megzavartak minket. A lány megrázta a fejét és kiegyenesedett majd ismét a kijárat felé indult meg.
- Amiatt a lány miatt, aki a képen van ? - megtorpant - Mindannyian vesztettünk már el egy valakit legalább azóta, hogy ez az egész elkezdődött. De tovább tudtunk lépni. A mának élj és ne a tegnapnak. Lehet, hogy Ő már nincs, de mi itt vagyunk. Adj nekik...nekünk egy esélyt, hogy bizonyíthassuk vannak még jó emberek ezen a világon. - látszott rajta, hogy elgondolkodott majd hirtelen hátra fordult és felém tartott. Meg sem állt addig, míg olyan közel nem volt hozzám, hogy már hallottam a lélegzetvételét. Bevallom...enyhe halálérzetem volt.
- Nem miatta van, hanem miattam. Előtettek volt még pár hasonlóan kedves és jóindulatú csapat, akik próbáltak engem maguknál tartani, de csak ideig- óráig ment nekik. És tudod miért ? - félénken megráztam a fejemet jelezve hogy nem tudom. Épp szóra nyitotta a száját, de a gyakorlatról beszűrődő hangok megzavartak minket. A lány megrázta a fejét és kiegyenesedett majd ismét a kijárat felé indult meg.
-.... De legalább a nevüket tudjad !
- Minek ?
- Mert mi van, ha valamelyikükkel kell kimenned a városba. Hogy fogod megszólítani ? " Te ott gyere ide és segíts ! " így fogsz velük kommunikálni ?-ismét megtorpant és halkan morogni kezdett majd megfordult.
- ... Igazad van. Na akkor menjünk.
- Visszatértünk ! Na akkor bemutatom nektek Walkert.
- Sziasztok Walker vagyok.
A lányok nem nagyon akartak először megszólalni.
- Na ki kezdi a bemutatkozást ?
Csak néztek egymásra. De végül Alexa odajött és kezet fogott Walkerrel.
- Szia Kayren Alexa vagyok.
- Walker .
A többiek is odajöttek bemutatkozni Alexa után. Hogy tudjátok is, hogy néznek ki kaptok képet róluk. Igen még az elején amikor idekerültek készítettem képeket róluk.
Kayren Alexa:
Rylen Kelly:
Victoria Pryent:
Trext Olivia:
Klenin Viola:
Joray Kim:
Ők a barátnőim és remélem Walker is közéjük fog tartozni. De rajtunk kívül a csoportunkban ott vannak még a fiúk, a nálunk idősebbek, és a kotnyeles lányok, Deborahék. Így vagyunk mi egy banda. És, így is vagyunk beosztva a házakba. Így négy házat foglalunk plusz a gyűlés- és vezetőiház. Walker velünk lesz, ezért most már párosan vagyunk. Viszont nem az én szobatársam hanem Alexáé. Remélem nem lesz baj.
*********
Itt vagyok. Az új szobám előtt. Na akkor lépjünk be ! Mikor megláttam a szobát meglepődtem. Szép rend volt és semmi nyoma az apokalipszisnek.
- Nem akarsz beljebb jönni ? - kérdezte Alexa.
- Dehogynem.
Megmutatta az én részemet.
- Segítsek kipakolni ?
- Nem kell köszönöm. Nincs sok holmim. Majd hozok magamnak ágyneműhuzatot.
- Rendben.
Vacsora közben nem szóltam semmit bár a lányok próbáltak minél többet megtudni rólam de nem sikerült nekik.
- Rendben lányok menjetek fürdeni és feküdjetek le aludni. - szólt be egy felnőtt nő. Mindenki fürdött már, csak én nem.
- Gyerünk Walker nem maradsz büdös.
- Az odáig oké, de.. nincs mit felvegyek.
- Akkor megkapod az egyik pizsamámat. - felelte Alexa.
Megkaptam és elmentem tisztálkodni. Jó érzés volt meleg vízben fürdeni. Egy pillanatra otthon éreztem magam. Alexa ruhája egy szürke rövid ujjú felsőből és egy a combom feléig érő rózsaszín nadrágból állt. A maszkomat magamon hagytam. Hogy miért ? Ennek több oka is van. De a legfontosabb az, hogy nem akarom bajba keverni őket. Visszamentem a szobámba és lehuppantam az ágyamra.
- Te még ekkor is hordod azt a maszkot ?
- Igen.
- Soha nem veszed le?
- Nem.
Amíg arra vártam, hogy Alexa elaludjon olvastam egy kis mangát. Ott is apokalipszis tört ki. Négy lány egy kutyussal élnek egy közép iskolában, elbarikádozva a külvilágtól . De végül el kell hagyniuk mert a zombik bejutottak az épületbe. A végén viszont a kutya meghal. Miután szobatársam elaludt, eltettem a könyvet, odamentem az ablakhoz és onnan figyeltem az őrséget meg a falat, hogy nem történik - e nagyobb baj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése