7. rész

Bevallom, igaza volt Walkernek. Tényleg fárasztóak az edzések. És nem is kegyelmezz. De miközben mi edzünk ő is szokott csatlakozni. Így még kevésbé értem, hogy nem tud aludni esténként. Néha már hiányolom Stefan edzéseit. Azok csak ebédig tartottak... de ezek takarodóig szinte. Kinek volt az ötlete ez az egész kinyírom ! .... Ja az enyém ...
- Walker kérhetek egy percet ? - odament Violához.
- Persze... - Viola megkönnyebűlt. - hogy nem.
- De miért ? Alig bírom könyörgök Walker ! - Walker lehet, hogy ezen felhúzta az agyát , mert olyan közel hajolt hogy már csak egy milliméternyire volt egymástól az arcuk. Valamit oda súgott neki.

*****

Minél jobban közeledtem Viola arcához annál jobban parázott. 

- A holtak nem várnak. EGY PILLANATOT SEM !

- Ugyan már ne legyél ilyen kegyetlen velünk ! - hisztizett Stefan. 

- Tisztában vagy vele, hogy neked nem volt kötelező ezen az edzésen részt venni ?

- Igen ... és ?

- Ugyan úgy elmehetsz, ha nem akarod. Vagy akár meg is mondhatod mi zavar !

- Hogy mi zavar ? Az, hogy halálra dolgoztatsz minket !

- Ezt hívják EDZÉSNEK Stefan ! Nem azt amit te produkáltál.

- MINEK NEM PIHENHETÜNK EGY KICSIT ?! MI MOST TARTUNK EGY KIS SZÜNETET !

Senki nem mert megmozdulni. Tudták, hogy annak következménye lesz. Elég súlyos következménye.

- Na ! Srácok ? Ha fellázadunk ellene akkor mi győzhetünk ! - győzködte őket sikertelenül. 

- Nos... Stefan .... ez eddig kettő ! - a srác nyelt egy nagyot. Látszott rajta a félelem.

- Figyelj.. ne haragudj ... kérlek ne bánts !

Most megmutatom neki !

*****

Hiába volt Walkeren a maszk. A dühe szinte átégette. Félelmetes volt. Így még nem láttam. Még akkor sem amikor meglátta nálam azt a képet arról a lányról. Tényleg megkérdezem Alexát erről, hátha neki elmondta. Hisz ő a szobatársa. 

- Figyelj Alexa... - a torkomon ragadt a következő szó, mert azt vettem észre, hogy Walker tarkón fogta Stefant és elvitte, egyenesen az őrfalig. Megfogta a két lábát és kilógatta a zombikhoz. Mindannyiunknak leesett az álla.

- WALKER NE !

Voltak olyanok akik már oda se tudtak nézni. Mind attól féltünk, hogy elengedi őt átadva a hulláknak.

A következő pillanatban viszont arra lettem figyelmes, hogy elsuhant mellettem Alexa. Egyenesen Walkerék felé.

*****

- Na szóval ... ha azt mondod, hogy pihenés kell neked, akkor elengedlek és pihenhetsz...örökre.
- Kérlek ! Kérlek kérlek ....
Valaki a hátam mögött állt. Ha megint a vörös az őt is kilógatom. Megérdemli úgy is.
- Te nem vagy ilyen. - ez nem az a vörös.
- WALKER ! - fordultam felé .
- Mi a baj ?
- Semmi. Csak ez a gyökér itt ! - fordultam a torkaszakadtából kajabáló srác felé.
- Walker kérlek !
- ... Rendben . - visszarántottam Stefant aki hálát adott Istennek meg Alexának.
- Szünet. - lepődött meg az egész csapat. Vagyis csak a fél csapat. Mert voltak olyanok akik nem tolták ide a képüket. Na majd holnaptól ők is járnak. SENKI SEM ÚSSZA MEG !

*****

Amint ezt kimondta, el is tűnt. Vajon, hova mehetett ? Tuti, hogy valami baja van. Akkor szokott ilyen durva és visszahúzódó lenni. Negyedórával később vissza is tért. 

- Rendben van. Kiharcoltátok a szünetet. - mindenki nagy éljenzésbe tört ki. 

- ÉS MÉG VALAMI . - kiabálta át a tömeget. Mindenki kíváncsian nézett Walkerre.

- Aki legyőz engem egy harcban, mint én akkor Stefant .... az kérhet tőlem valamit.
- Akkor Castielnek már lehet is egy kívánsága igaz ? - kiabálta be az egyik őr. Fekete haja alól látszottak zöld szemei. Őt eddig nagyon nem is láttam. De akár ki az megbánja, hogy elárulta.
- Ez igaz ? - kérdezte Olivia .
- Naná ! - na .... már csak ő hiányzott. - Úgy laposra vertem, hogy már könyörgött, hogy abba hagyjam. - mesélte, nagy mosoly kíséretében.
- Ne túlozz Piroska ! De amúgy meg én is csak ember vagyok. Követhetek el hibákat.
- Ez nem volt hiba. Nem tudsz harcolni.
- De tudok, csak kár lett volna, ha egy emberrel kevesebb élne itt a falak között. Meg hát, ha életben maradtál volna amire nem lett volna nagy esély elbújnál a világ elől szégyenedben, hogy egy lány laposra vert téged.
- De legalább kihajítanának téged innen ! - morogta Castiel.
- Köszönöm a kedves szavakat ! De ha nincs jobb dolgod, be is állhatsz ide edzeni. Mert a végén még eltunyulsz a sok állásban a kapunál. - feleltem neki pimaszul.
- Kösz, de kihagyom. A végén csak újra elvernélek. És azt már nem élnéd túl. - nevette el magát.

***** 

- Jaj de megijedtem ! - válaszolta Walker teljesen higgadtan.  

Viszont a következő pillanatban előrántotta a kardját, amit csak egyszer láttam. Mindenki félő tekintettel bámulta a lányt aki megindult, Castiel felé.